Azt, hogy mi tette sikeressé a sorozatot, hogy mi ejtett minket rabul benne, már mind tudjuk. Így másfél héttel a negyedik évad rajtja előtt végigfutva a részeket, azért be kell lássuk, sokat változott a sorozat a kezdetek óta. Egyes változtatásokat egy emberként üdvözöltünk, mások viszont megosztották a rajongótábort, és a harmadik évad volt ennek az igazi katalizátora. Lássuk mit is nem szeretünk kedvenc sorozatunkban.
A második évad egyszerűen szenzációs volt, a bronyk nagyobbik felének mindközül ez a kedvence. Azonban itt lépett arra az útra a sorozat, amit egyes társainknak kissé már nehezebben vett be a gyomra. Valószínűleg az is közrejátszott, hogy Lauren itt hagyta el a sorozaton dolgozó csapatot, illetve még inkább, hogy a Hasbro itt kezdett mélyebben belenyúlni a stáb munkájába. Akárhogy is, kezdetben nem volt nagyobb hajtépés, egy-egy rész szúrta a szemét néhány rajongónak, de végül is senkinek sem lehet kedvence az összes.
Az évad vége felé azonban felrobbant az első nagyobb bomba. Ezt a bombát Mi Amore Cadenza hercegnőnek nevezték. Sokunknak már magától az ötlettől is viszketett a feje. Még egy alikornis hercegnő? Csak így a semmiből?
Abban a legtöbben egyet értünk, hogy maga a rész alapvetően jó lett. Nagyszerű dalok, szélesebbre tárták a világra nyíló rálátásunkat, azonban itt jelentek meg először a két eredeti hercegnő háttérbe szorítását sérelmező hangok. Korábban szinte mindenható lényekként tartottuk számon őket, akik hatalmuk és évezredes bölcsességük révén uralkodnak Equestria felett. Itt azonban Luna néhány jelenetet leszámítva teljesen eltűnt, a birodalom védelmezője Celesztia pedig egyedül képtelen volt ellenállni a változány királynőnek. Persze ez még önmagában kevés lett volna egy nagyobb botrány kirobbantásához. De az epizód hagyott két hatalmas történeti lyukat, amelyet azóta sem sikerült kitölteni.
Ez Kádencia és Fényes Páncél. Utóbbit a rajongói közösség sokkal inkább befogadta. Bár a semmiből tűnt elő, a főszereplő testvérbátyjaként sem hallottunk róla egy szót sem, a feltűnése Equestria egészére nézve mégsem volt nagy hatással, testőrparancsnokként bizonyára fontos, de nem megkerülhetetlen szereplő. Sokkal nagyobb port kavart azonban menyasszonya. Egy alikornis hercegnő, mint ilyen rangjából és megjelenéséből adódóan is híres szereplője a birodalom életének, akit méndenkinek ismernie kellene, mégsem volt így. Hogy mi nézők sem hallottunk róla, így még az is megnehezíti a befogadását, végül is sokkal kevésbé jelentős uralkodói rokonokkal is megismerkedtünk már. Viszont még Equestria lakói sem ismerték fel a nevét. Maga Twilight sem, aki Celesztia mellett nőtt fel, és akinek a nevelője és bátyját leszámítva egyetlen barátja volt.
A botrány azonban néhány hét alatt szinte teljesen elfelejtődött. Mára csak egy keménymag maradt, akinek borsódzik a háta a rózsaszín alikornistól. Tanán a gyors továbblépés oka, hogy a harmadik évadról elég hamar kezdtek sziváragtatni. Már nyár elején kiadták az első rész két dalát és közben is elhalmoztak képekkel, egyéb apróságokkal. Az előjelek nagyszerűek voltak. Jött is, a második sokk.
Ennél az évadnyitónál úgy éreztem, a közösségnek nincs komoly baja az új országgal, Kádencia létjogosultságát is megalapozták az új birodalom uralkodójaként, még ha az előéletét és korábbi szerepét – pontosabban annak hiányát – továbbra is homály fedte. Jött azonban más. Mégpedig Sombra király. Ő a mai napig vicc tárgya a fandomban. Tegnap a póniverzum leggonoszabb teremtményének neveztem, és valóban, ugyan ki kelhetne vele versenyre? Egyetlen jellemvonása a gonoszság, motivációja pedig nincs, de legalábbis ismeretlen. Összességében a karaktere fájón kidolgozatlan. Az epizód persze önmagában szintén jó lett, és a felzúdulás sem lett akkora, mint azt megelőzően. Gyorsan továbblendültünk rajta.
Az évadközi epizódok már sokkal eseménytelenebbül teltek, egymást követtek az egyre jobb és jobb részek, közben elhúztak néhány mézesmadzagot a jövőbeli részekkel kapcsolatban, különösen az évadzáróval. De ne szaladjunk annyire előre! Az évad utolsó harmadát nyitó epizód, elég nagy port kavart. Ugyan a korábbi és jövendőbeli cirkuszokhoz képest vihar volt a biliben, páran még mindig nem emésztették meg. Melyik volt ez? A Szólajatok a Rebegőnek (Keep Calm and Flutter On).
Az évadközi epizódok már sokkal eseménytelenebbül teltek, egymást követtek az egyre jobb és jobb részek, közben elhúztak néhány mézesmadzagot a jövőbeli részekkel kapcsolatban, különösen az évadzáróval. De ne szaladjunk annyire előre! Az évad utolsó harmadát nyitó epizód, elég nagy port kavart. Ugyan a korábbi és jövendőbeli cirkuszokhoz képest vihar volt a biliben, páran még mindig nem emésztették meg. Melyik volt ez? A Szólajatok a Rebegőnek (Keep Calm and Flutter On).
Évadközi részhez képest elég heves reakciót váltott ki. Talán azért, mert a rajongótábor kedvenc antagonistáját vetették alá teljes személyiségreformnak. Nem is igazán a jó útra térítés tényével voltak a gondok, sokkal inkább a módjával. Sokan úgy érezték, a káosz mindenható urát, Equestria leghatalmasabb ismert mágikus lényét egy durcás gyerek szintjére degradálták, aki szétrúgja a homokvárad, mert nem szeretik az osztálytársai. Persze ez mind csak előjátéka volt annak a botránynak, ami a mai napig megosztja a rajongókat. Igen, a harmadik évad záróepizódjáról van szó.
Azt hiszem, nem vagyok vele egyedül, ha azt mondom, ez várható volt. Már az első évadnál sejteni lehetett, hogy Hajnalból egyszer hercegnő lesz, és ha az írók úgy akarják, akár alikornis is. Akkor mégis mi robbantotta a bombát? Leginkább az időpont és a tálalás.
Azt hiszem, nem vagyok vele egyedül, ha azt mondom, ez várható volt. Már az első évadnál sejteni lehetett, hogy Hajnalból egyszer hercegnő lesz, és ha az írók úgy akarják, akár alikornis is. Akkor mégis mi robbantotta a bombát? Leginkább az időpont és a tálalás.
Sokak szerint egyszerűen túl hamar jött. Egy ilyen esemény egy egész sorozatot lezáró többrészes epizódban feldolgozva is megállná a helyét. Ehhez képest viszonylag hamar léptek meg egy olyan lépést, ami az összes szereplő, a hatosfogattól kezdve a háttérszereplőig, átrendezi a pónik egymáshoz való viszonyát, ezzel gyakorlatilag egy teljesen új történeti modellt vezetve be. Vagy ha mégsem, akkor az alikornislét értelme kérdőjeleződik meg. Egy másik ellenvetés, miszerint az átalakulás egy meglehetősen súlytalan esemény következménye. Bár az első évadból tudjuk, a cukijegyekkel való varázslat nem egyszerű tudomány, mégsem keltette azt a hátást, hogy a varázsige kijavítása mérhető lenne a sorozat, de főleg az első két évad nagy antagonistáinak legyőzéséhez, és szinte egy második cukijegy szintjére alacsonyította azt le. Az évad lezárása óta eltelt hosszú hónapok alatt ez a mogosztottság csak alig enyhült. Egyesek teljesen elvesztették a bizalmat a sorozat készítőiben, és G4.5-ként hivatkoznak az ezt követő részekte, jelezve, már alacsonyabb szinvonalra számítanak, mások egyszerűen nemlétezőként tekintenek az epizódra, megint mások pedig egyenesen imádják.
Persze ezek mellett is akadt egy s más, például az Equestris Girs, körüli hajcihő talán túl is mutat ezeken, én azt külön kezelném. Nem tudom mikor ül el a porfelhő, de az biztos, a pasztell színű törpelovak története továbbra is érdekel mindem bronyt. És bár a fandom tekintélyes része szerint már túl van a csúcson, azért bíznak benne, hogy a színvonalat magasan tudják tartani, végül is ez volt az, ami miatt annyira megszerettük.
Itt az alkalom letenni a garast! Te mennyire vagy elégedett a sorozat jelenével és mennyire bízol a jövőjében? Milyen reményekkel várod a jövőhéten induló új évadot? Mi volt az, ami nálad leginkább kicsapta a biztosítékot?
